Médiakritika, médiatudatosság, Disney-hercegnők

A médiatudatosságra, tudatos médiahasználatra nevelés egyik legfontosabb célja, hogy tudatos, aktív, motivált állampolgárokat neveljen. A gyerekek médiafogyasztásakor a felnőtteknek nem csak a képernyőidőre, az életkornak megfelelő tartalmakra kell odafigyelniük – hiszen, mivel a gyerekek szabadidejük nagy részét médiafogyasztással töltik – kultúrájukat a média által közvetített tartalmak, értékek, szerepek határozzák meg. …

Tovább…

Empátiára nevelés a digitális korban

Korábbi, a digitális függőségekről szóló szövegem  felsorolásából (nyilván számos egyéb mellett) kimaradt egy olyan elem, amely talán elsősorban azt a generációt érinti, amelynek már természetes lételeme a közösségi média (Millennials, Z-generáció). A szelfi-szindróma a definíció szerint akkor válik “betegséggé”, ha naponta háromnál többször posztolunk szelfit magunkról. Az önmagunkkal való túlzott …

Tovább…

3 egyszerű gyakorlat a digitális műveltség tanításának kezdetéhez és a világ jobbításához

Amikor az iskolában szóba kerül az internet, általában a biztonságos internethasználatról, az online megfélemlítésről esik szó, esetleg online tesztet oldanak meg vagy közösen készítenek gondolattérképet, esetleg emailen küldik el a házi feladatot a tanárnak. A digitális műveltség azonban nem ez. Nagyon fontos, hogy a védekező, “az internet veszélyes terep” attitűd …

Tovább…

Család vagy képernyő?

Több időt töltünk-e a telefonunkkal, mint a családunkkal? Egy angol kutatás szerint szülők és gyerekek 5800 szöveges üzenetet és 260 emailt váltanak évente. 416 telefonhívás alatt összesen 37 órát beszélnek telefonon egymással. A gyerekek általában napi négy órát töltenek a képernyő elé ragadva. Megjegyzendő, hogy tízből hat szülő küldött már …

Tovább…

Öt kulcskérdés – öt alapgondolat

A médiaműveltségre nevelés elsődleges célja, hogy a médiaszövegekkel, a médiából érkező üzenetekkel kapcsolatban kritikus hozzáállást alakítson ki. A média nem “ablak a világra”, hiszen rajta keresztül nem a “valóságot”, hanem a valóság reprezentációját látjuk. Bármilyen valószerűnek is látszik egy médiaszöveg, nem lehetséges a valóság objektív ábrázolása, minden médiaszöveg a valóság …

Tovább…

Tíz gondolat ahhoz, hogy elkezdjük

A médiapedagógia a médiatudatosságra nevelés folyamata. Folyamatosan témája a családi beszélgetéseknek, és az iskolában is időről időre felmerül. A médiapedagógia a gyerekek saját élményein feldolgozásán alapul, hiszen számtalan ismeretük, tudásuk van erről a témáról. A sokféle tudás összegyűjtseé, elmélyítése a cél. Kezdhetjük úgy, hogy értő odafigyeléssel hallgatjuk a gyerekeket, és …

Tovább…

Digitális függőségeink

A függőség egyik legfontosabb jellemzője, hogy a függő személy nagyon sokáig nem ismeri fel/el, hogy viselkedése, tevékenysége már nem természetes. Fokozattabban igaz lehet ez az “újfüggőségekre” – a technológia rohamos változásával, az eszközök térnyerésével, ubikvitásával (mindenütt jelenlévőségével) nehezen érthető, definiálható, hol kezdődik a használatnak az a foka, amely már függőségnek …

Tovább…

Médiaélmények – irányított filmnézés

A film és a médiaoktatás az európai médiaoktatás hagyományában is, de Magyarországon különösen szorosan kapcsolódik egymáshoz. A hatvanas évek filmesztétika foglalkozásai indították el nálunk az iskolai médiaoktatást, és noha a két terület dinamikus együttélésében napjainkban a digitális műveltségről esik több szó, ne felejtsük el, hogy a filmnézés továbbra is a …

Tovább…

Médiaélmények – Hogyan beszélgessünk gyerekekkel filmekről?

Médiaélmény, élményfeldolgozás Az információs és kommunikációs társadalomban felnövő gyerekek élményvilágának fontos része a média. Folyamatosan találkoznak médiaüzenetekkel, saját szabadidős tevékenységük nagy részét pedig a médiafogyasztás, médiahasználat (kicsiknél leginkább a filmnézés és a játék) teszi ki. Ahhoz, hogy értő, tudatos médiafogyasztóvá váljanak, már az óvodás, kisiskolás gyerek médianevelésére is szükség van. …

Tovább…

Folyékonyan a digitális világ nyelvén

A digitális műveltség sokrétű és nehezen meghatározható fogalma mellett a külföldi szakirodalomban meg- megjelenik a magyar nyelvre nehezen fordítható digital fluency fogalma. A digital fluency egy metafora – a nyelvtudás analógiáját használva különböztet meg különböző színtű (mondhatnánk: alap-, közép- és felsőfokú) “digitális nyelven beszélőket”. De mit jelent vajon a nyelvtudás …

Tovább…