Amikor az iskolában szóba kerül az internet, általában a biztonságos internethasználatról, az online megfélemlítésről esik szó, esetleg online tesztet oldanak meg vagy közösen készítenek gondolattérképet, esetleg emailen küldik el a házi feladatot a tanárnak.
A digitális műveltség azonban nem ez. Nagyon fontos, hogy a védekező, „az internet veszélyes terep” attitűd megváltozzon, helyette értő, aktív internethasználatról beszéljünk, olyan feladatokon keresztül, amelyek nem pusztán papírral-ceruzával is megoldható feladatok modernizált változatai.
Alec Couros, a kanadai University of Regina in Saskatchewan tanára így fogalmaz a digitális műveltséggel kapcsolatos szemléletváltásról: „A fő gondolat, hogy a digitális eszközöket arra használhatjuk, hogy ügyeket, embereket támogassunk, jobbítsuk környezetünket, a világot magunk körül.” Ez a digitális állampolgárság célkitűzése, amelyet a digitális műveltség fejlesztésével érhetünk el.
„Azon kell gondolkodnunk, hogyan tanítsuk meg a gyerekeknek azt, hogyan használják online identitásukat a világ megismerésére és alakítására. Ez nem pusztán a biztonságról, hanem a világ jobbá tételéről szól.”
Az itt következő három feladatot Alec Couros, egy online, 9000 diákot és tanárt megmozgató workshopon mutatta be, azonban számos változatuk ismert és használt. Az alapfeladatokat néhány segítő kérdéssel, háttéranyaggal, magyarázattal bővítettem.
1. Cyber-szimatolás
Ez a gyakorlat felső tagozatosokkal és középiskolásokkal működik igazán. A gyerekek választanak egy hírességet, „celebet”, olyat, aki erős online identitással rendelkezik. A kutatás során minél több, a sztárnak önmagáról közzétett információját gyűjtik össze, majd elemzik abból a szempontból, hogyan alakítják ezek az online identitását.
- Mely fórumokon, közösségi oldalakon jelenik meg?
- Milyen tulajdonságait akarja kiemelni? Miről nem beszél?
- Milyen témákban, milyen módon nyilvánul meg?
- Milyen képeket posztol magáról? Hogy jelenik meg ezeken? Jellegzetes ruhák, frizura, pózok?
- Hogyan reagál konfliktushelyzetben?
2. Digitális detektívek
Ez a feladattípus az internetes források megbízhatóságáról szól. A módszer lényege, hogy a gyerekek – a detektívek – különböző, interneten elérhető médiaszövegek vizsgálata során igyekeznek megállapítani, hogy az adott forrás megbízható-e. Ehhez azonban nem kapnak előre elkészített kérdéssort, vizsgálati szempontokat, hanem nekik maguknak kell összeállítaniuk saját „nyomozókészletüket”. Ez a feladat a kritikus, tudatos médiahasználatra nevel, és a (digitális) médiaszövegek megkonstruáltságára hívja föl a figyelmet; ez teszi lehetővé, hogy megértsük: a média nem a valóságot mutatja be.
- Különböző korosztálynak különböző típusú és nehézségű feladatokat találhatunk ki, olvashatunk és írathatunk cikkeket, nézhetünk videókat és hoaxokat.
- A témával kapcsolatban érdemes TED-videókat is nézetni a nagyobbakkal, például ezt és ezt.
- Minden tantárgyban, minden témakörrel kapcsolatban mélyíthetjük az ezzel kapcsolatos ismereteket.
- Érdemes először a kontextust tisztázni: a felhasználó nézőpontja (milyen információt, milyen céllal keres, ezt milyen típusú oldalon találhatja meg); illetve a webes kontextus általános jellemzői, milyen típusú, hogyan kinéző honlapot várunk a kereséskor (hírportált, blogot vagy fórumot? nevesített szerzőket? letisztult vagy cuki designt?), illetve hogy hogyan jutottunk oda (Google-keresés? Facebookos megosztás?).
- Jim Kapoun ötpontos módszere jó kiindulópont lehet az online forrás hitelességének vizsgálatához:
- hitelesség: jelöl-e a honlap szerzőt / intézményént, van-e lehetőség kapcsolatfelvételre, hol jelenik még meg a szerző? illik-e a műfaj a témához?
- autoritás: mit árul el a domainnév, milyen típusú a honlap, ki tartja fent, milyen céllal?
- objektivitás: mi a (média)szöveg célja? információt ad át, vagy reklámoz? milyen a szöveg műfaja, stílusa? más forrásokkal összehasonlítva objektívnak tűnik?
- aktualitás: működik az oldal? rendszeresen frissítik? tartalmaz az adott bejegyzés elavuló témát? mikor íródott?
- lefedettség: hozzáférhető (ingyenes, regisztráció nélküli) a tartalom? könnyen megjelenik? működnek a megadott linkek? milyenek a képek, kép és szöveg aránya?
3. Társadalmi tevékenység
A digitális műveltség oktatása olyan pedagógiai szempontrendszerrel és módszertanokkal kapcsolódik össze, mint a hálózatos tanulás, az élmény- és tevékenységalapú tanulás, a csoportmunka, a kooperatív tanulás, illetve a projektmódszer. A digitális műveltség oktatásának kezdéséhez is választhatunk projektet. Egy ilyen típusú projekt saját élmény alapú – valamilyen helyi, vagy a résztvevőket érdeklő téma köré szerveződik, amelyet a saját környezetükben fontosnak éreznek. Megvizsgálnak társadalmi célú kampányokat tapasztalatgyűjtés szempontjából, majd megtervezik, ideális esetben meg is valósítják saját kampányukat.
A tudatos, felelős állmapolgári magatartásra nevelés mindig is összekapcsolódott a médiaműveltség célkitűzéseivel, a digitális állampolgárság fogalmának megjelenése még egyértelműbb tette ezt. A digitális és médiaműveltség egyik legfontosabb céla, hogy „hangot adjon” olyanoknak (egyéneknek és társadalmi csoportoknak), akiknek erre szükségük van.
Néhány forrás, digitális állampolgársággal kapcsolatos projektekhez itt és itt.