Az online információ ellenőrzésével kapcsolatban van néhány egyszerű szempont, amelyek majdnem mindig érvényesek. Ezekről online megosztott képeken, számtalan forrásból értesülhetünk, és tulajdonképpen nincs bennük semmi meglepő.
A betűszóval rövidített eljárás előnye, hogy könnyen tanítható – tanulható.
Egy készülő, a tényellenőrzésről oktatási anyaghoz állítottam össze egy bevezető tényellenőrző feladatot, amikor megtaláltam az angol nyelvű SMELL tesztet. Sokat kísérleteztem, hogy értelmes magyar betűszóvá gyúrjam, és kicsit erőltetten ugyan, de végül sikerült:
Forrás:
Honnan származik a tartalom? Ki írta, publikálta, posztolta?
Nagyon fontos megtudni, hogy az a médiatartalom, amelyből információt szerzünk, honnan származik. A megbízható információ közradójáról lehet tudni kicsoda, és megjelei információinak forrását. Ha a témának nincs más nyoma az interneten, vagy a források csupán egymásra hivatkoznak, az gyanús. A szerzőt és az oldalt is érdemes megvizsgálni.
Hol jelent meg a szöveg és a kép? Van hivatkozás? Van a képnek linkje, forrása? Megtalálható a hivatkozott eredeti poszt? Megtalálható a történet máshol is? Ugyanennek a változata, vagy több forrásból megerősített az információ?
Időpont, dátum:
Mikor készült az eredeti tartalom? (Nem a legújabb megosztás időpontja számít.) Az online tartalmakat sokszor osztják meg újra, de ez nem jelenti azt, hogy megint aktuálisak. Az információérték egyik legfontosabb mérője az, hogy aktuális-e.
Mikori a poszt? Sikerült-e a fotót, illetve az eredeti fotót megtalálni? Felbukkant-e máskor, máshol is ez a történet?
Logika:
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy van-e bármilyen értelme annak, amiről a médiatartalom szól. A logikát kétféle szinten vizsgálhatjuk: a valósággal összefüggésben, és a szöveg belső logikáját, összefüggéseit is megfigyelhetjük. Ezért fontos az, hogy tájékozottak legyünk a világ híreivel kapcsolatban, rendszeresen tájékozódjunk megbízható forrásokból, és használjuk a józan eszünket.
Van kapcsolat a szöveg és a kép között? Van valamilyen belső logikátlanság a szövegben, illetve a szöveg és a kép között? A kép lehet a szöveg illusztrációja? Hiteles a történet, megfelel a valóságról alkotott képünknek, logikánknak?
Tényellenőrzés, fact checking
A tényellenőrzés vagy angolul fact checking azt a folyamatot jelenti, amelynek során az olvasottak/látottak/hallottak valóságtartalmát az interneten ellenőrizzük. Mivel a mai médiakörnyezetben bárki megoszthat információt, használhatja, átalakíthatja a meglévő forrásokat, az információ ellenőrzése a felhasználóra hárul (kapuőr).
A tényellenőrzés során a médiatartalom által közvetített információkat ellenőrizzük, más online források segítségével. Alapvető eszközei a képek ellenőrzésére szolgáló fordított képkeresés (Reverse Image Search), illetve a videókat vizsgáló https://citizenevidence.amnestyusa.org/ és a https://www.invid-project.eu/tools-and-services/invid-verification-plugin/ (ezeket itt nem használjuk)
Ezenkívül vannak honlapok, amelyek kifejezetten a tényellenőrzésre szakosodtak, magyarul ilyen a http://urbanlegends.hu
Honnan származik a kép? Ki és mi látható rajta? Hol készült? Megtalálható-e a szövegben link nélkül hivatkozott eredeti poszt? Megegyezik-e a szöveg a posztban idézettel? Van-e ellentmondás a kép és a szöveg között? Mi lehetett az eredeti poszt mondanivalója?
Elmaradt, kimaradt információ
A médiatartalom által közvetített információ esetében mindig nagyon fontos, hogy melyek azok az információk, amelyeket a médiaszöveg kiemel, és melyek azok, amelyeket eljelentéktelenít, vagy akár elhallgat. Ez és a következő szempont részben a médiaszöveg céljára kérdez rá: mi a szöveg szerzőjének szándéka a szöveg megosztásával? Milyen előnye származik belőle?
Milyen információk maradtak ki, illetve minden információ helyes-e?
Részrehajlás, torzítás
Az információ (tudatos vagy nem tudatos) torzítása, elfogultságok, amelyek a szerzőt mozgatják. A hagyományos újságírás objektivitásra, pártatlanságra törekszik (bár ez teljesen nem megvalósítható).
Milyen véleménnyel van a szöveg Schwarczeneggerről? “Az emberekről?” Milyen értékeket tart fontosnak? Kit tekint bűnösnek ebben a történetben, és miért? Hitelesen közli újra az eredeti forrást, vagy változtat rajta?