Öt kérdés beszélgetéshez: A dzsungel könyve

536293960_1280x720
színes, magyarul beszélő, amerikai családi kalandfilm, 105 perc, 2016

 

  1. Melyik részek ijesztettek meg? Várhatóak vagy váratlanok voltak? Hogyan, milyen eszközökkel jelezheti egy film, hogy most valami félelmetes következik? Mit lehet csinálni, ha az ember valami félelmeteset lát a filmben?

    A film erőszakos tartalmaira, a médiaerőszakra vonatkozó kérdéscsoport a saját élményből indul ki. A filmnyelvre vonatkozó kérdések után az ijesztő médiaélménnyel való szembenézés, illetve a tudatos médiahasználat aspektusai (önismeret – tudom, hogy mennyi és milyen ijesztő tartalmat tudok elviselni, tudatosság – a korosztálynak megfelelő filmek nézése, a félelmek feloldása – a felnőtt segítsége, támogatása) is megjelenhetnek. Az érzelmi biztonság itt azt jelenti, hogy sem a felnőtt, sem a közösség nem neveti ki, amikor a félelmeiről beszél. A filmnyelvről való beszélgetés segít eltávolítani, kívülről, reflektáltabban ránézni.

     

  2. Kik voltak a kedvenc szereplőid, és miért? Kik lehetnének példaképek? Miért? Hogyan mutatták ki bátorságukat, együttműködésüket? Milyen erősségei vannak az egyes karaktereknek?


    A médiahősökről való beszélgetés fontos feladata, hogy a gyerekek pozitív példákat, akár példaképet találjanak egyes szereplőkben. A mai fiatalok nagy része nem rendelkezik példaképekkel, illetve a médiaszereplők között találja meg azokat – gyakran olyan személyekben és olyan tulajdonságok által, amelyet a felnőttek nem vagy nehezen fogadhatnak el. A bátorság és együttműködés mint pozitív tulajdonság kiemelése az értékekről való beszélgetést is elindíthatja.

     

  3. Milyen hibákat követ el Maugli? Milyen következményei lesznek a hibáknak?A következmények megfigyelése a cselekmény építkezésének mélyebb lehetőségét teszi lehetővé. Bemutatja azt, hogy a hősök is tökéletlenek, hibáznak, éppen ezért emberiek. Ugyanakkor a hibák bemutatásának közvetlen „pedagógiai haszna” is van. A gyerekek számos olyan, életkoruknak nem megfelelő mozgóképpel találkoznak, ahol a tettek (valós) következményei nem jelennek meg, (például ha megütök, bántok valakit). A film ilyen esetekben demonstrálja a veszélyt, lényegesen hatékonyabban, mint egy szülői vagy tanári prédikáció.
  4. Egyetértesz azzal, amit Bagira mond, hogy Maugli igaziból az emberek közé tartozik? Hogyan változtatták meg Maugli különleges készségei a körötte élő állatokat? Helyes-e az az elképzelés, hogy a dzsungelben, az állatok világában maradjon mindig minden ugyanolyan?

    Ezekre a kérdésekre (ahogy a legtöbb kérdésre a médiapedagógiai munka során) nincsen egyetlen helyes válasz. A filmekről beszélgető felnőttnek el kell fogadni az övétől eltérő véleményeket is; viszont mindig követeljük meg, hogy a gyerekek véleményüket érvekkel támasszák alá. Erre példákat is mutathatunk nekik a beszélgetés során.
    Ez a kérdéscsoport arra is alkalmas, hogy kiegészító, transzformációs – kreatív feladatok kiindulópontja legyen; meghallgathatjuk az állatok tanácsát (akár egy ismert televíziós show-műsor formátumának megfelelően), beszédet, blogbejegyzést írhatunk valakinek a nevében; jelmondatokat, mémeket, plakátokat készíthetünk az egyes vélemények, nézőpontok kihangosítására.

     

  5. Láttál korábban más A dzsungel könyve – feldolgozást? Ismered az eredetit, Kipling könyvét? Melyik tetszett legjobban, és miért?A példa-kérdéssorban érdemes megfigyelni a kérdések sorrendjét is. A leginkább „klasszikus”, elemző-összehasonlító kérdés a végére került. Ebben a formában ez a kérdés is a vélemény kifejezésére buzdít. Lehetséges kiindulópontja lehet azonban egy összehasonlító elemzésnek; összehasonlításra kifejezetten alkalmas jelenet például a majmoké. A régi Disney-verziót kritizálták a majmok kulturálisan érzéketlen ábrázolása miatt. Mitre vonatkozhat ez a megállapítás? Ez a film hogyan mutatja be őket?
https://www.commonsensemedia.org/blog/5-conversations-to-have-with-your-kids-after-the-jungle-book?utm_source=facebook&utm_medium=csm#