Médiapedagógia

Az (új)médiaműveltségnek elsősorban azért kell fontos szerepet játszania az oktatásban, mert a média maga is „kulturális pedagógia”; ismereteket és az ehhez szükséges (sokszor leegyszerűsített) értelmezési keretet közvetít; az ismeretszerzés elsődleges forrásává vált. A kritikai médiapedagógia ezt ellensúlyozza, azt boncolgatva, hogyan kommunikál a média, hogyan hat befogadójára, és a diákok (illetve mi mindannyian, a digitáis világ polgárai) hogyan tehetünk szert olyan készségekre, amelyek segítenek tájékozódni, eligazodni a média világában, illetve hatékonyan közvetíteni üzeneteket a médián keresztül.
A média ugyanakkor a szórakozás, a kommunikáció és az önkifejezés terepe is, a kritikai médiapedagógia pedig egyre fontosabbá válik, ahogy a média egye nagyobb szerepet tölt be az életünkben; hatékony és örömteli használata a „hagyományos” műveltségtartalmak integrálásával  a média kritikus, tudatos használata a 21. század műveltségének kulcsa.
A médiapedagógia nem pusztán a médiaüzenetek értelmezésére, a manipulációnak történő ellenállásra tanít, nem csupán a média hatásai ellen vértez fel – hanem olyan készségeket is fejleszt, amelyek alkalmssá tesznek a világban, a társadalomban való kompetens és motivált részvételre – éppen arra, amire a műveltség tesz képessé bennünket.
A médiapedagógia élmény-, részvétel- és gyermekközpontú, az oktatás minden területér integrálható modern és demokratikus gondolkodásmód, pedagógiai attitűd.

technologyMiért tanítsunk médiát?

  1. Kritikai gondolkodásra nevel

    A médiatudatosságra nevelés alapja a kritikai gondolkodás, amely az önálló választást teszi lehetővé, és két fő szempont keretén belül jelenik meg; a.) milyen médiaszöveget válasszunk (hozzáférés), b.) hogyan értelmezzük a tömegmédia csatornáin keresztül érkező információt (értelmezés). A tudatos választás és a médiából érkező információ kritikával történő fogadása a médiatudatossá alapja. A média befolyásolja a világról való gondolkodásunkat; a médiapedagógia a gyerekek számára is érthetővé teszi ezeket, így felismerik, hogy a média véleményeket, attitűdöket képvisel, sztereoípiákban gondolkodik, így kritikusabbá válnak üzeneteivel szemben.

  2. 21. századi műveltséget ad

    A médiaműveltség (Media Literacy) fogalma nehezen magyarra fordítható, ráadásul az „újműveltség” fogalma folyamatosan változik; a digitális technológia előtérbe kerülésével, a média változásával a digitális műveltség is vizsgálatunk tárgya lett. A média napjainkban elsődleges információforrás, de leegyszerűsített értelmezési kereteket kínál – napjaink műveltsége az ebben a világban való magas színvonalú, széleskörű, kritikus tájékozódás, értelmezés és megszólalás.

  3. Demokratikus gondolkodásra, tudatos állampolgári viselkedésre nevel

    A legtágabb értelemben vett médián keresztül elérhető információ nagymértékben meghatározza a társadalmi érvényesülést, illetve az alapvető szabadságjogok gyakorlását. A médiapedagógia alapelvei és módszertana is megfelel ezeknek a célkitűzéseknek; önálló, kritikusan gondolkodó, dönteni képes fiatalokat nevel; a közös gondolkodás, az önkifejezés és a csoportmunka eszközeivel.

  4. Hangot ad, gyermekközpontú tanulást tesz lehetővé

    A médiapedagógia a gyermek saját élményeiből indul ki, a gyermek valósága, kultúrája a tárgya. Nem ismereteket ad át, hanem készségeket fejleszt; az önkifejezés, a kreativitás, a csoport, a projekt erejét használja.

  5. A tudatos médiafogyasztás örömforrás és a világ mélyebb megértését szolgálja

    A médiapedagógiának nem célja a kizárólagos kritika, a média öröm- és információforrás, a világ izgalmas, különleges és egyre fontosabbá váló terepe. A médiapedagógia élmény- és tevékenységközpontú, nyitott és integráló.

    (kép: design by freepik)