elemzés – Médiapedagógia

Internetbiztonság és médiapedagógia – három feladat

A biztonságos jelszó

A biztonságos jelszó létrehozása indulhat különféle jelszavak biztonsági szintjének kipróbálásával például a https://www.betterbuys.com/estimating-password-cracking-times/ oldalon. A gyerekek párban vagy kiscsoportban kísérletezhetnek minél bonyolultabb jelszó létrehozásával. A játékot beszélgetés követi arról, hogy milyen érzés volt szembesülni azzal, milyen gyorsan feltörhetők az egyszerű jelszavak. Milyen tapasztalataik születtek, hogyan befolyásolja a feltörési időt a jelszó hosszúsága, a benne lévő szavak értelme, a számok, nagybetűk, speciális karakterek használata? Kinek sikerült a legnehezebben kitalálható jelszót létrehoznia? A tanár ezután javasol néhány technikát a biztonságos jelszó létrehozására, majd arra kéri a gyerekeket, hogy hozzanak létre új, saját felhasználói fiókjukhoz tartozó, saját maguk által könnyen megjegyezhető, de kitalálhatatlan jelszót (amit ne áruljanak el senkinek), vagy ismert vagy fiktív karaktereknek készítenek egyénileg, párban vagy kiscsoportban fiktív felhasználónevet és fiktív biztonságos jelszót.

A személyes adat

A személyes adatok listájának összegyűjtése történhet valamilyen grafikai szervező segítségével, de lehet a foglalkozás kiindulópontja egy kérdőív vagy egy fiktív adatlap. Itt a foglalkozás fő célja annak megértetése, hogy mi minősül személyes adatnak – minden, amiből az érintettre vonatkozó következtetés vonható le. Amikor kellő mennyiségű “adat” áll a csoport rendelkezésére, jöhet a rendszerezés: mi az, amit csak a családoddal osztanál meg, mi az amit idegenekkel, mi az, amit offline vagy online ismerőseiddel? A kérdések, következtetések megbeszélése után összegző feladat lehet egy ismert vagy fiktív karakter adatlapjának elkészítése, vagy egy elképzelt mobilalkalmazás jogosultsági kérelmeinek összegyűjtése.Ehhez használható például a Fakebook honlap, poszt készítéshez pedig ez.

Médiaszöveg-elemzés

A médiaszöveg-elemzés az internetbiztonság oktatásakor is használható módszer, ahogy az előbb a spam-üzenet vizsgálatakor láttuk. De az elemzés tárgya lehet egy honlap (megbízható-e vagy sem?), vagy egy internetes álhír, hoax (ilyeneket számtalan honlapról gyűjthetünk, pl. urbanlegends.hu, atveros-oldalak.com). Adhatunk olyan feladatot, ahol online adatlapok hitelességét vizsgáljuk vagy hasonló funkciójú mobilalkalmazásokat hasonlítunk össze. A szövegelemzés az öt kritikus kérdés használatával, kiscsoportos munka és közös megbeszélés segítségével történhet.

Médiaműveltség, avagy az irányítás megszerzése

Média, oktatás

A média, technológia és az oktatás kapcsolata rendkívül dinamikus, sokrétű, kérdésekkel és kihívásokkal teli terület. Egy új médium megjelenése általában egyszerrre generál lelkesedést és félelmeket, valódi megismerése lassú, használatának lehetőségei is csak idővel kristályosodnak ki.

Az új médium vagy technológia azonban nem csupán a tudás átadásának egy új eszközét jelenti, hanem új tanulási stílusok, módszerek, struktúrák megjelenését is. Nem elég, ha írásvetítőn mutatjuk be a vázlatot, vagy ha a párosító feladatot ezúttal mobiltelefonon végezhetik a gyerekek.

Eszköz, tartalom

A média oktatási felhasználásának egy másik – ezzel összefüggő – örökös kérdése nem a módszertanra, hanem a médium megismerésére vonatkozik. Umberto Eco 1979-es, Can television teach? című írásában fogalmazta meg;

ha a gyerekeket a televízó segítségével szeretnénk tanítani, előbb meg kell tanítanunk nekik, mi a televízió.

David Buckingham brit professzor, a médiaműveltség oktatásának egyik legfontosabb kutatója (több könyve megjelent magyarul is) több cikkében is amellett érvel, hogy ezt a gondolatot kiszélesíthetjük a média egészére. A média nem szerepelhet csupán oktatási segédanyagként vagy oktatást támogató eszközként.

A médiáról szóló tanítás éppen annyira elengedhetetlen, mint a médiával történő oktatás.

Ez az elv a média folyamatosan változó és megújuló területén mindenre érvényes; a YouTube-videóktól a számítógépes játékokig, a mobiltelefonos tesztfeladatoktól a Wikipédiáig.

Ha az internetet vagy számítógépes játékokat akarunk oktatási célra használni, meg kell ismertetnünk a gyerekeket ezeknek a médiumoknak illetve médiaszövegeknek a jellegzetességeivel; tudásra és a megítélés, kritika képességére kell szert tenniük, hogy magas szintű és hatékony módon használják ezeket. Ez a tudás messze túlmutat azon, hogyan érjük el és használjuk ezeket az alkalmazásokat.

Médiatartalom a tanórán

A tanár a legtöbb esetben arra használja a médiatartalmakat (egy filmet, vagy egy mobilalkalmazást), amire eredetileg tervezték – ismeretterjesztésre vagy szórakoztatásra; nem maga a médiatartalom válik a tanulás tárgyává. Ahhoz azonban, hogy a diákok a média értő, tudatos használójává váljanak, szükséges a médiáról való rendszeres, strukturált és tudatos gondolkodás, a kritikai gondolkodás fejlesztése, illetve a médiaszövegek alapvető jellemzőinek vizsgálata.

Miért van ezekre szükség? James Potter 2015-ös könyvében a médiaműveltség szükségességének egyik legfontosabb elemét emeli ki :

„A médiaműveltség lényege, hogy megszerezzük az irányítást. Ha jártasságot szerzünk a médiában, tisztább rálátást nyerünk arra, hol húzódik a határ a saját világunk és a média gyártotta világ között.”

Médiaélmények – Hogyan beszélgessünk gyerekekkel filmekről?

Médiaélmény, élményfeldolgozás

Az információs és kommunikációs társadalomban felnövő gyerekek élményvilágának fontos része a média. Folyamatosan találkoznak médiaüzenetekkel, saját szabadidős tevékenységük nagy részét pedig a médiafogyasztás, médiahasználat (kicsiknél leginkább a filmnézés és a játék) teszi ki.
Ahhoz, hogy értő, tudatos médiafogyasztóvá váljanak, már az óvodás, kisiskolás gyerek médianevelésére is szükség van.

Nagyon fontos, hogy a szülő vagy pedagógus ne hagyja magára a gyereket ezen a területen sem; de feladatuk nem merül ki a megfelelő tartalom kiválasztásában (és a nem megfelelő tartalom szűrésében), és az optimális képernyőidő megítélésében (és a korlátok kijelölésében).

A médiafogyasztás időbeli és tartalmi feltételeinek meghatározása mellett a legfontosabb feladat a médiából származó élmények, vagyis a médiaélmények feldolgozásának segítése. A médiaélmények befogadása és feldolgozása (az olvasott mesékhez hasonlóan) alkotófolyamat, amely a fantáziát használja, a folyamat része a reflexió lehetősége is. A médiaélmények a gyerekek spontán játéka során is sokszor megjelennek a médiaélmények rajzok, szerepjátékok formájában, a felnőtt, illetve az iskola ezen folyamatok tudatosabbá tételében segíthet.

A médiaélmények feldolgozása számtalan módon történhet, a legfontosabb azonban, hogy mindig a gyermek saját élményeiből induljon ki, és célja – a hogy a nevelésnek általában – a folyamatos párbeszéd a gyermekkel a világ (ezen belül a média által közvetített világ) befogadása, átélése, értelmezése érdekében.

Médiaélmény-feldolgozás beszélgetéssel

Ennek a bejegyzésnek a témája a médiaélményről – ebben az esetben a filmekről való beszélgetés, mint a médiaélmények feldolgozásának egyik legalapvetőbb területe; a beszélgetés az élményfeldolgozás más területein is fontos lesz majd – ha érdeklődéssel közelítünk a gyerekek médiaélményeihez, segítséget nyújtunk nekik az élményfeldolgozásban, illetve a kritikus, tudatos médiahasználat kialakításában. A biztonságos, elfogadó légkör megnyitja a párbeszéd és az élményfeldolgozás lehetőségét. A párbeszéd azt is jelenti, hogy a felnőtt partnerként vesz részt a beszélgetésben, saját élményei, reflexiói is a beszélgetés részét képezik. A párbeszéd az első lépés a tudatosítás útján; a felnőtt kérdései mintát, értelmezési szempontot adnak a gyereknek, megmutatják, hogyan tegyenek fel maguk is jó kérdéseket, elindítja őket a kritikus gondolkodás útján.

A beszélgetés lehetőséget nyújt a történet, szereplők, konfliktusok, a filmnyelv elemei, a médiaszövegekben (filmekben) megjelenő értékek, nézőpontok tematizálására, mindazokra a területekre, amelyek a médiaelemzés kulcskérdéseire vonatkoznak.

A közös filmnézés nagyon jó bevezető lehetőséget nyújt a médiáról való beszélgetésre. A film a felnőttek számára is ismerős, otthonos terület, a filmnézés pedig remek közös tevékenység, amelyet érdekes beszélgetés követhet.

A közös filmnézés spontán élményén túl a beszélgetés elindulhat úgy is, ha a gyerekek számolnak be saját élményeikről; ha pedig a tanár ismeri ezeket az élményeket, építhet is rájuk akár egy tanóra keretében is.

A médiaelemzés kulcskérdéseivel később részletesen is foglalkozom majd, most három friss filmhez kapcsolódóan mutatok be néhány kérdést, lehetséges beszélgetésirányt. A végtelen számú lehetséges kérdéscsomagból úgy mutatok be néhányat, hogy a mögöttük lévő médiapedagógiai szemléletmód, tudás is megjelenjen.

Példák

A dzsungel könyve

Zootropolis – Állati nagy balhé

Star Wars VII – Az ébredő Erő

Műveltnek lenni a digitális korban

digital literacy

Mi a digitális médiaműveltség?

A digitális médiaműveltség a (hagyományos, írásbeli) műveltség kiterjesztett változata, a kommunikáció bármelyik formájában a következő készségekek meglétét feltételezi: hozzáférés, elemzés, értékelés, létrehozás/alkotás, cselekvés/részvétel.

A médiaműveltség készségei képessé tesznek a kritikai gondolkodásra, hatékony kommunikációra, az aktív, cselekvő állampolgárságra.
A médiaműveltség – a hozzáférés, elemzés, értékelés, létrehozás, részvétel készségeinek gyakorlása a kommunikáció bármely formájában jellegénél fogva interdiszciplináris terület.
A médiaműveltség megkerülhetetetlen és valódi választ ad a folyamatosan változó, kifogyhatalanul bőséges és összetett digitális környezet és kommunikáció kihívásaira.

Miért van szükség digitális médiaműveltségre?

Ahhoz, hogy valaki sikeres diákká, felelős állampolgárrá, hatékony munkarővé vagy tudatos vásárlóvá váljon, folyamatosan fejlődnie kell; az egyre szofisztikáltabb módon informáló és szórakoztató média ugyanis az érzékelés számos szintjén befolyásolja gondolatainkat, érzéseinket, viselkedésünket.

A mai információs és szórakoztató technológiák képek, hangok és szövegek rendkívül hatásos kombinációival szólítják meg közönségüket. Számos, a médiaműveltséggel kapcsolatos készséget kell fejlesztenünk, ha tájékozódni szeretnénk a médiaüzenetek világában, illetve ha magunk is médiaüzeneteket akarunk létrehozni.

Műveltnek lenni a digitális korban olyan készségek meglétét jelenti, amelyek támogatnak a kritikai gondolkodásban, és felkészítenek arra, hogy felelős döntéseket hozzunk az osztályteremben, a nappalinkban, az üzletekben vagy a szavazófülkében.