Médiaműveltség, avagy az irányítás megszerzése

Média, oktatás

A média, technológia és az oktatás kapcsolata rendkívül dinamikus, sokrétű, kérdésekkel és kihívásokkal teli terület. Egy új médium megjelenése általában egyszerrre generál lelkesedést és félelmeket, valódi megismerése lassú, használatának lehetőségei is csak idővel kristályosodnak ki.

Az új médium vagy technológia azonban nem csupán a tudás átadásának egy új eszközét jelenti, hanem új tanulási stílusok, módszerek, struktúrák megjelenését is. Nem elég, ha írásvetítőn mutatjuk be a vázlatot, vagy ha a párosító feladatot ezúttal mobiltelefonon végezhetik a gyerekek.

Eszköz, tartalom

A média oktatási felhasználásának egy másik – ezzel összefüggő – örökös kérdése nem a módszertanra, hanem a médium megismerésére vonatkozik. Umberto Eco 1979-es, Can television teach? című írásában fogalmazta meg;

ha a gyerekeket a televízó segítségével szeretnénk tanítani, előbb meg kell tanítanunk nekik, mi a televízió.

David Buckingham brit professzor, a médiaműveltség oktatásának egyik legfontosabb kutatója (több könyve megjelent magyarul is)  több cikkében is amellett érvel, hogy ezt a gondolatot kiszélesíthetjük a média egészére. A média nem szerepelhet csupán oktatási segédanyagként vagy oktatást támogató eszközként.

A médiáról szóló tanítás éppen annyira elengedhetetlen, mint a médiával történő oktatás.

Ez az elv a média folyamatosan változó és megújuló területén mindenre érvényes; a YouTube-videóktól a számítógépes játékokig, a mobiltelefonos tesztfeladatoktól a Wikipédiáig.

Ha az internetet vagy számítógépes játékokat akarunk oktatási célra használni, meg kell ismertetnünk a gyerekeket ezeknek a médiumoknak illetve médiaszövegeknek a jellegzetességeivel; tudásra és a megítélés, kritika képességére kell szert tenniük, hogy magas szintű és hatékony módon használják ezeket. Ez a tudás messze túlmutat azon, hogyan érjük el és használjuk ezeket az alkalmazásokat.

Médiatartalom a tanórán

A tanár a legtöbb esetben arra használja a médiatartalmakat (egy filmet, vagy egy mobilalkalmazást), amire eredetileg tervezték – ismeretterjesztésre vagy szórakoztatásra; nem maga a médiatartalom válik a tanulás tárgyává. Ahhoz azonban, hogy a diákok a média értő, tudatos használójává váljanak, szükséges a médiáról való rendszeres, strukturált és tudatos gondolkodás, a kritikai gondolkodás fejlesztése, illetve a médiaszövegek alapvető jellemzőinek vizsgálata.

Miért van ezekre szükség? James Potter 2015-ös könyvében a médiaműveltség szükségességének egyik legfontosabb elemét emeli ki :

„A médiaműveltség lényege, hogy megszerezzük az irányítást. Ha jártasságot szerzünk a médiában, tisztább rálátást nyerünk arra, hol húzódik a határ a saját világunk és a média gyártotta világ között.”

Érvényesülés a digitális világban – mi az iskola szerepe?

VLOG

A médiapedagógia a mai világban az “életben maradás” eszköze; felkészít a mai, digitális világban való működésre – ugyanúgy, ahogy az elmúlt 500 évben a hagyományos műveltség tette ezt. Ha a műveltség fogalmára más nézőpontból tekintünk, olyan tudásanyagot, készségeket és ismereteket jelenthet, amelyek a társadalomban való érvényesülést, a magasabb pozició elérését teszik lehetővé. A műveltség az elithez tartozás kritériuma. A műveltség fogalma ugyanakkor nem választható el a hagyománytól, a digitális műveltség nem ellentétben áll a hagyományos műveltséggel, nem törli el vagy helyettesíti – feladatunk éppen az, hogy a változó műveltségfogalmat a 21. század kihívásainak megfelelően tágítsuk.

Az iskola elsődleges feladata a műveltség terjesztése. A média azonban több szempontból is átveszi az iskola szerepét; az internet a tudáshoz való hozzáférés legfőbb helye, tanítványaink megelőző tudásának legfontosabb forrása; de a média nem csak tudást, hanem értékrendet is közvetít, befolyásolja, hogy milyen információkkal találkozunk és (legtöbbször leegyszerűsített) értelmezési keretet is kínál hozzájuk. A média leegyszerűsített sémákat kínál, reflektálatlan módon közvetít előre értelmezett információkat. Az iskola feladata ebben a helyzetben az, hogy megkísérli jobban megérteni a médiát, a média működésmódját és társadalmi szerepét, és reflektál az új helyzetre. Ezenkívül feladatának kell tekintenie a média nyelvének, működésmódjának tanítását is – amennyiben a világ megismerését tűzi ki feladatául.

Az iskola nem a tudás kizárólagos birtokosa, átadója; feladat viszont továbbra is a műveltség továbbadása; az önálló, kritikai gondolkodásra, hatékony információkeresére és felhasználásra, biztos online kommunikációra való felkészítés (az angol szakirodalom erre az empowerment szót használja).

A digitális és médiaműveltség a mindennapokba történő ágyazása, tudatossága segíthet abban, hogy az iskola beteljesíthesse szerepét, illetve lehetőséget nyújt a hagyományos műveltségtartalmak átmentésére is.

További olvasnivaló:

Empowerment through Education

Hartai László: Médiaesemény-esettanulmányok, Wolters Kluwer, 2015.

Knausz Imre – Karlowits-Juhász Orchidea: A tanítás mestersége. Programcsomag a pedagógusképző intézmények számára, Educatio, 2009.