Internetbiztonság és médiapedagógia – három feladat

A biztonságos jelszó

A biztonságos jelszó létrehozása indulhat különféle jelszavak biztonsági szintjének kipróbálásával például a https://www.betterbuys.com/estimating-password-cracking-times/ oldalon. A gyerekek párban vagy kiscsoportban kísérletezhetnek minél bonyolultabb jelszó létrehozásával. A játékot beszélgetés követi arról, hogy milyen érzés volt szembesülni azzal, milyen gyorsan feltörhetők az egyszerű jelszavak. Milyen tapasztalataik születtek, hogyan befolyásolja a feltörési időt a jelszó hosszúsága, a benne lévő szavak értelme, a számok, nagybetűk, speciális karakterek használata? Kinek sikerült a legnehezebben kitalálható jelszót létrehoznia? A tanár ezután javasol néhány technikát a biztonságos jelszó létrehozására, majd arra kéri a gyerekeket, hogy hozzanak létre új, saját felhasználói fiókjukhoz tartozó, saját maguk által könnyen megjegyezhető, de kitalálhatatlan jelszót (amit ne áruljanak el senkinek), vagy ismert vagy fiktív karaktereknek készítenek egyénileg, párban vagy kiscsoportban fiktív felhasználónevet és fiktív biztonságos jelszót.

A személyes adat

A személyes adatok listájának összegyűjtése történhet valamilyen grafikai szervező segítségével, de lehet a foglalkozás kiindulópontja egy kérdőív vagy egy fiktív adatlap. Itt a foglalkozás fő célja annak megértetése, hogy mi minősül személyes adatnak – minden, amiből az érintettre vonatkozó következtetés vonható le. Amikor kellő mennyiségű “adat” áll a csoport rendelkezésére, jöhet a rendszerezés: mi az, amit csak a családoddal osztanál meg, mi az amit idegenekkel, mi az, amit offline vagy online ismerőseiddel? A kérdések, következtetések megbeszélése után összegző feladat lehet egy ismert vagy fiktív karakter adatlapjának elkészítése, vagy egy elképzelt mobilalkalmazás jogosultsági kérelmeinek összegyűjtése.Ehhez használható például a Fakebook honlap, poszt készítéshez pedig ez.

Médiaszöveg-elemzés

A médiaszöveg-elemzés az internetbiztonság oktatásakor is használható módszer, ahogy az előbb a spam-üzenet vizsgálatakor láttuk. De az elemzés tárgya lehet egy honlap (megbízható-e vagy sem?), vagy egy internetes álhír, hoax (ilyeneket számtalan honlapról gyűjthetünk, pl. urbanlegends.hu, atveros-oldalak.com). Adhatunk olyan feladatot, ahol online adatlapok hitelességét vizsgáljuk vagy hasonló funkciójú mobilalkalmazásokat hasonlítunk össze. A szövegelemzés az öt kritikus kérdés használatával, kiscsoportos munka és közös megbeszélés segítségével történhet.

Érvényesülés a digitális világban – mi az iskola szerepe?

VLOG

A médiapedagógia a mai világban az “életben maradás” eszköze; felkészít a mai, digitális világban való működésre – ugyanúgy, ahogy az elmúlt 500 évben a hagyományos műveltség tette ezt. Ha a műveltség fogalmára más nézőpontból tekintünk, olyan tudásanyagot, készségeket és ismereteket jelenthet, amelyek a társadalomban való érvényesülést, a magasabb pozició elérését teszik lehetővé. A műveltség az elithez tartozás kritériuma. A műveltség fogalma ugyanakkor nem választható el a hagyománytól, a digitális műveltség nem ellentétben áll a hagyományos műveltséggel, nem törli el vagy helyettesíti – feladatunk éppen az, hogy a változó műveltségfogalmat a 21. század kihívásainak megfelelően tágítsuk.

Az iskola elsődleges feladata a műveltség terjesztése. A média azonban több szempontból is átveszi az iskola szerepét; az internet a tudáshoz való hozzáférés legfőbb helye, tanítványaink megelőző tudásának legfontosabb forrása; de a média nem csak tudást, hanem értékrendet is közvetít, befolyásolja, hogy milyen információkkal találkozunk és (legtöbbször leegyszerűsített) értelmezési keretet is kínál hozzájuk. A média leegyszerűsített sémákat kínál, reflektálatlan módon közvetít előre értelmezett információkat. Az iskola feladata ebben a helyzetben az, hogy megkísérli jobban megérteni a médiát, a média működésmódját és társadalmi szerepét, és reflektál az új helyzetre. Ezenkívül feladatának kell tekintenie a média nyelvének, működésmódjának tanítását is – amennyiben a világ megismerését tűzi ki feladatául.

Az iskola nem a tudás kizárólagos birtokosa, átadója; feladat viszont továbbra is a műveltség továbbadása; az önálló, kritikai gondolkodásra, hatékony információkeresére és felhasználásra, biztos online kommunikációra való felkészítés (az angol szakirodalom erre az empowerment szót használja).

A digitális és médiaműveltség a mindennapokba történő ágyazása, tudatossága segíthet abban, hogy az iskola beteljesíthesse szerepét, illetve lehetőséget nyújt a hagyományos műveltségtartalmak átmentésére is.

További olvasnivaló:

Empowerment through Education

Hartai László: Médiaesemény-esettanulmányok, Wolters Kluwer, 2015.

Knausz Imre – Karlowits-Juhász Orchidea: A tanítás mestersége. Programcsomag a pedagógusképző intézmények számára, Educatio, 2009.